Hamarosan érkeznek az uniós pénzek – középpontban a KKV-k

2014. szeptember 11-én José Manuel Barroso átadta Orbán Viktornak az Európai Bizottság által jóváhagyott Partnerségi Megállapodást a 2014 és 2020 közötti uniós források felhasználásáról. E dokumentum nagymértékben meghatározza Magyarország következő 7 éves fejlesztéspolitikáját, hiszen hazai önerővel együtt nagyságrendileg 12.000 milliárd forint értékű beruházás előtt nyitja meg az utat.

A Partnerségi Megállapodás értelmében Magyarország 21,9 milliárd euró beruházási, további 3,45 milliárd euró mezőgazdasági, és 39 millió euró halászati támogatást kap az uniótól. A mezőgazdaság ezen felül további, mintegy 9 milliárd euró közvetlen támogatással is számolhat, mindezt kiegészíti a magyar társfinanszírozás hozzájárulása.  

Orbán Viktor kormányfő az MTI munkatársának kifejtette: „a cél az volt, hogy az ország számára elérhető források 60 százaléka a magyar gazdaságba kerüljön. Mint mondta, a bizottság elnöke partner volt ebben. Hozzátette: a forrásfelhasználás átláthatóbbá, egyszerűbbé és ésszerűbbé vált, és teljes összhangban áll a kormány gazdaságfejlesztési szakpolitikájával.”

Kovács Zoltán nemzetközi szóvivő megerősítette, hogy „az összegek hozzájárulnak a munkanélküliség kezeléséhez, a versenyképesség növeléséhez, a gazdasági növekedés előmozdításához, és ösztönzik az innovációt, a képzést és az oktatást. Lendületet adnak a vállalkozásoknak és elősegítik a környezetbarát gazdaság kialakítását.”

Preferált terület a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdaság, a halászat és akvakultúra versenyképességének növelése. A kutatás-fejlesztés és innováció támogatása szintén kiemelt célként jelentkezik, csakúgy, mint az információs technológiák elterjesztése, hozzáférhetőségének javítása. Támogatott továbbá az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás, a környezetvédelem, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás és az erőforrások hatékony felhasználása. Ösztönzésre kerül a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, a munkavállalói mobilitás, a közlekedés fejlesztése és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban. Hangsúlyos a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem, valamint az oktatásba, az egész életen át tartó tanulásba történő beruházások is kiemelt figyelmet kapnak.

 

Számszerű nemzeti vállalások 2020-ra

1.       Foglalkoztatási ráta 75%-ra emelkedik

2.       K+F aránya GDP-hez viszonyítva 1,8%-ra nő

3.       Megújuló energiaforrások részaránya 14,6%-ra nő

4.       Energiahatékonyság 10%-os növelése

5.       ÜHG kibocsátás legfeljebb 10%- os növelése 2005-höz képest

6.       Felsőfokú, ill. annak megfelelő végzettségűek aránya a 30-34 éves népességen belül 30,3% -ra nő

7.       A korai iskolaelhagyók aránya 10%-kal csökken a 18-24 évesek között

8.       A szegénységben élő népesség száma 500.000 fővel csökken

 

 

 

Az egyes operatív programok közötti forrás megosztás

 

Gazdaságfejlesztési Innovációs Operatív Program (GINOP)

36,4 %

Terület és Településfejlesztési Operatív Program (TOP)

15,5 %

Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program (VEKOP)

3,6 %

Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP)

11,6 %

Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program (KEHOP)

14,9 %

Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (KOP)

13,8 %

Közigazgatás – Közszolgáltatás-fejlesztés Operatív Program (KÖFOP)

4 %

 

Magyarország legfejlettebb régiója a Közép-magyarországi régió. Hazai szinten 2010-ben az uniós átlagot egyedül Közép-Magyarország GDP-je haladta meg (8,5 százalékponttal), ami azóta feltehetően még tovább nőtt. A „túlfejlett” központi régióba (Budapest és Pest megye) éppen ezért kevesebb pénz érkezik, várhatóan 137 milliárd forint, ami a hazai társfinanszírozással együtt 271 milliárd forintos beruházási keretet biztosít. A fejletlenebb (konvergencia) régiók mindeközben jóval több, 5121 milliárd forintnyi támogatásban részesülnek.

Fontos látni azt is, hogy a központi régión belül is nagy fejlettségi különbség mutatkozik. Budapesten az egy főre jutó GDP 45 százalékkal (145%) haladja meg az EU átlagos szintjét, míg Pest megyében több mint 45 százalékkal ez alatt van (54,2%).

2014. július elsejétől új támogatási intenzitási térkép szerint lehet a forrásokat lehívni.


Az Operatív Programok jelenleg még véglegesítés alatt állnak, ezzel párhuzamosan azonban már várhatók az első felhívások. 2014. őszén - a vállalkozók körében népszerű - gépbeszerzés és telephelyfejlesztés témájú uniós pályázatok megjelenésére lehet számítani.